Az óvodáskor az érzelmek felfedezésének és megértésének egyik legfontosabb szakasza. A kicsik ezen a korban kezdik el felismerni, mi zajlik a belső világukban, de a szavak gyakran nem elegendőek ahhoz, hogy pontosan kifejezzék, hogyan éreznek. Itt jönnek képbe a játékok, dalok és mesék! Ezek mind segítenek abban, hogy a gyerekek biztonságos és szórakoztató módon tanulják meg felismerni és kifejezni érzelmeiket. Ebben a bejegyzésben olyan játékos ötleteket osztunk meg, amikkel a mindennapokban könnyedén támogathatjuk az érzelemfelismerést, miközben közben jól szórakozunk!
Miért fontos, hogy a gyerekek már óvodáskorban elkezdjék megtanulni hogyan kezeljék az érzelmeiket?
- Az érzelmek felismerése és megértése az érzelmi intelligencia (EQ) egyik kulcseleme. A gyerekek, akik képesek azonosítani érzéseiket, könnyebben megértik mások érzelmeit is, ami alapot ad az empátiának, a társas kapcsolatoknak és az egészséges kapcsolatok kialakításának.
- Ha a gyerekek felismerik, mit éreznek, képesebbek arra, hogy kontrollálják a dühüket, szomorúságukat vagy félelmüket. Az érzelmi szabályozás elsajátítása segít a gyerekeknek abban, hogy hatékonyabban kezeljék a frusztrációikat, ami fontos a mindennapi helyzetekben, például az óvodai interakciók során. Az érzelemkontrollt a Pillanatkapitány könyvben található 10 hetes figyelemkontrollprogram során tudják elsajátítani.
- Ha a gyermekek képesek felismerni, hogy szomorúak, dühösek vagy félnek, könnyebben találhatnak megfelelő megküzdési stratégiákat. Ezáltal önállóbbá válnak, és a nehéz helyzetekben is jobban tudnak alkalmazkodni.
- A kicsik számára az érzelmek felismerése segít a szavak megtalálásában. Ha tudják, hogy mi történik velük belül, könnyebben tudják elmondani másoknak, ha valami bántja őket, vagy éppen boldogok. Ez erősíti a szociális kapcsolataikat, és csökkenti a viselkedési problémák kialakulásának esélyét.
- Ha egy gyermek képes felismerni és elfogadni saját érzelmeit, erősödik a belső önbecsülése. Ez a tudatosság segíti őt abban, hogy ne csak másokkal, hanem önmagával is jó kapcsolatot alakítson ki, ami alapot ad a későbbi személyes fejlődésnek.
Milyen érzelmek felismerését lehet egy óvodásnak megtanítani?
- Öröm: Segít a pozitív élmények tudatosításában és az élet apró örömeinek értékelésében.
- Szomorúság: Fontos, hogy a gyerekek megtanulják elfogadni és kifejezni a bánatukat és ne fojtsák el az érzéseiket.
- Harag: Ha felismerik a dühöt, megtanulhatják azt megfelelő módon kezelni és kifejezni.
- Félelem: Tudatosításával könnyebben legyőzhetik a szorongásaikat és biztonságos környezetben beszélhetnek róla.
- Meglepetés: Segít az új helyzetekhez való alkalmazkodásban és a kíváncsiság fejlesztésében.
- Undor: Védelmet nyújt a kellemetlen vagy veszélyes dolgokkal szemben, például az egészségtelen ételeknél.
- Féltékenység: Ha a gyerekek felismerik, megtanulhatják kezelni és nem engedik, hogy eluralkodjon rajtuk.
- Büszkeség: Fontos az önbizalom építéséhez és a sikerélmények megéléséhez.
- Bűntudat: Segít felelősséget vállalni a tetteikért és fejlődni a helyes viselkedés irányába.
- Empátia: Az érzelmek másokon való felismerése erősíti a társas kapcsolatokat és az együttérzést.
8 játékos, mesés és dalos ötlet az érzelmek megismeréséhez óvodásoknak
- Érzelem-arckártyák memóriajáték
Készítsetek kártyákat különböző érzelmeket ábrázoló arcokkal (öröm, szomorúság, harag, félelem stb.) és a gyerekeknek párba kell állítaniuk az azonos érzelmeket. Beszélgessetek arról, mikor érezték ezeket! (ha nem szeretnétek kártyákat készíteni, használhatjátok a Szívmanó kártyákat is) - „Érzések meséje” bábjátékkal
Egy mesén keresztül (pl. „Bori és a félelem” vagy „Mackó haragos napja”) bábokkal eljátszhatjuk az érzelmeket, majd a gyerekek elmondhatják, ők mikor éreztek hasonlót. A Szívmanó Nyugilégzés kártyák segíthenek játékosan elsajátítani azokat a technikákat, amikkel a gyermeked meg tudja nyugtatni magát nehéz helyzetekben. - Dal: „Hogy érzed magad?”
Egy egyszerű, ismétlődő dallamra énekelhetjük: „Ha boldog vagy, tapsolj egy nagyot!”, majd más érzelmekkel is kipróbálhatjuk („Ha szomorú vagy, ölelj meg egy barátot” stb.). - Tükörjáték: Arcok és érzelmek
A gyerekek tükörben utánozzák a különböző érzelmeket (vidám, mérges, meglepett stb.), majd megpróbálják kitalálni, milyen érzést fejez ki a másik arca. - „Érzések tánca”: mozgásos játék
Különböző zenéket játszunk (vidám, szomorú, dühös, nyugodt dallamok), és a gyerekek szabadon mozoghatnak a zene hangulatának megfelelően. - „Milyen idő van benned?”: rajzos játék
A gyerekek rajzoljanak egy időjárásképet, amely kifejezi a hangulatukat (pl. napsütés = vidám, eső = szomorú, vihar = mérges), majd meséljenek róla! - Plüssbarát érzelmei: szerepjáték
Egy plüssállat (pl. „Beni maci”) elmeséli, hogy érzi magát, és a gyerekek segítenek neki feldolgozni az érzelmeit. (Pl. „Beni szomorú, mert elvesztette a labdáját. Mit mondhatunk neki, hogy jobban érezze magát?”) - „Érzelemvonat”: utánzós játék
A gyerekek sorba állnak, és minden állomáson más érzelmet kell megjeleníteniük (pl. „Most érkeztünk a Boldogság állomásra, mosolyogjatok!”), közben pedig mondókákat, dalokat is énekelhetünk.
Ezekkel a játékokkal a gyerekek könnyedén megismerhetik és kifejezhetik az érzelmeiket, miközben szórakoznak is!
Források:
Angeline S. Lillard „The Role of Pretend Play in Children’s Cognitive Development” (2004) Psychological Science, 15(1), 3–7.
Dorothy G. Singer „The Effects of Pretend Play on Children’s Development: A Review of the Literature” (2002) Early Childhood Research Quarterly, 17(1), 1–31.
Megan M. Brownell „The Role of Play in the Development of Emotion Regulation” (2007) Developmental Psychology, 43(3), 698–710.